Klímacsúcs Glasgow-ban: az EU arra buzdítja partnereit, hogy terveiket váltsák cselekvésre, és hajtsák végre a Párizsi Megállapodást
Az Európai Bizottság november 1. és 12. között részt vesz az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26), amelyre az Egyesült Királyságban, Glasgow-ban kerül sor. November 1-jén és 2-án Ursula von der Leyen elnök képviseli majd a Bizottságot a COP26 hivatalos nyitórendezvényén, a világ vezetőinek csúcstalálkozóján. Az uniós tárgyalócsoportot Frans Timmermans ügyvezető alelnök vezeti majd. Szintén részt vesz a klímacsúcson Kadri Simson biztos, és az EU több mint 150 kísérőrendezvénynek ad otthont az uniós pavilonban.
A Bizottság minden felet arra fog ösztönözni, hogy teljesítse a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait, és csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Sürgetni fogja továbbá, hogy a fejlett országok növeljék az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez biztosított finanszírozást a Párizsban elfogadott 100 milliárd dolláros célösszeg elérése érdekében. Ehhez az EU már eddig is több mint 25 milliárd dollárral járult hozzá, és ezenkívül dolgozni fog az ún. párizsi szabálykönyv véglegesítésén is.
A Párizsi Megállapodás értelmében 195 ország vállalta, hogy egyéni kibocsátáscsökkentési céljaiknak megfelelő, nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat nyújtanak be. Ezeknek a nemzetileg meghatározott vállalásoknak együttesen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-változás 2 °C alatt maradjon, és az évszázad végére a lehető legjobban megközelítse az 1,5 °C-ot.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) legutóbbi, ebben a hónapban közzétett összefoglaló jelentése szerint a jelenlegi nemzetileg meghatározott hozzájárulások nem felelnek meg a Párizsi Megállapodás céljainak, hanem egy veszélyes, 2,7 °C-os globális felmelegedéshez vezető pályára állítják a világot, ami egzisztenciális kihívást jelentő, rendkívül káros hatásokkal jár.
A fejlett országok vállalták, hogy 2020-tól 2025-ig évente összesen 100 milliárd dollárt mozgósítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozására annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országoknak és különösen a kis szigetállamoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseikhez. A legnagyobb adományozó az EU, amely a finanszírozási cél több mint negyedét állja. Ursula von der Leyen elnök nemrég bejelentette, hogy az uniós költségvetésből 2027-ig további 4 milliárd eurót fognak biztosítani. Más partnereknek azonban még fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy pótolják a jelenlegi csaknem 20 milliárd dolláros elmaradást. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek védekezni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és hogy a zöld gazdaság növekedésnek induljon.
Hat évvel a Párizsi Megállapodás elfogadását követően az EU a COP26 konferencián további felekkel is tárgyalni fog az ún. párizsi szabálykönyv véglegesítéséről, amely a megállapodás végrehajtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat fogja rögzíteni. Az EU olyan megállapodásra törekszik, amely biztosítja egyrészt a globális szén-dioxid-piacok környezeti integritását, másrészt pedig az átláthatóságról és a jelentéstételi kötelezettségekről is gondoskodik. A jól működő nemzetközi szén-dioxid-piac a zöld átállást előmozdító további beruházásokat generálhat, és gazdaságilag hatékony módon felgyorsíthatja a kibocsátáscsökkentést.
A COP26 konferencia uniós kísérő rendezvényei
A konferencia során az Unió több mint 150 kísérő rendezvénynek ad otthont az EU glasgow-i pavilonjában és online. Ezek az Európa és a világ különböző országai és szervezetei által lebonyolított rendezvények az éghajlattal kapcsolatos problémák különböző szempontjaival foglalkoznak, így például az energetikai átállással, a fenntartható finanszírozással, a kutatással és az innovációval.
Az Európai Unió az éghajlat-politika terén globális vezető szerepet tölt be, mivel az 1990-es szinthez képest már 31%-kal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdaságát több mint 60%-kal növelte. A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodással az EU fokozta éghajlat-politikai törekvéseit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet. Ez a célkitűzés jogilag kötelező erejűvé vált, miután 2021 júliusában elfogadásra került és hatályba lépett az európai klímarendelet. A klímarendelet köztes célt is meghatároz, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ez a 2030-ra kitűzött cél jelenti az EU Párizsi Megállapodás szerinti hozzájárulását, melyet 2020 decemberében közöltek az UNFCCC-vel. E kötelezettségvállalások teljesítése érdekében az Európai Bizottság 2021 júliusában javaslatcsomagot terjesztett elő, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adópolitikáját azon cél szolgálatába állítsa, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása.
További információk
Kérdések & válaszok a COP26-on való uniós részvétellel kapcsolatban
A tervektől a cselekvésig – Összefogás a bolygónkért (tájékoztató)
Forrás és bővebb információk:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_21_5623