Hírek az új LIFE rendelet tervezetről
A LIFE Bizottság (Szakértői Csoport) Brüsszelben tartott 2019. évi ülésén novemberben az EASME tájékoztatást nyújtott arról, hogyan áll az új LIFE rendelet tervezet elfogadása.
Az új LIFE rendelet tervezetet jelenleg első olvasatban tárgyalja az Európai Parlament. Az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament az előzetes egyeztetési körök (trilógus) során már informálisan konszenzusra jutott a tervezettel kapcsolatban, ezért részükről jelentősebb módosítások már nem várhatók. Ennek eredményeképp 2020 tavaszán megkezdődhet a részletszabályokat tartalmazó 2021-2024-es LIFE többéves munkaprogram előkészítése a tagállamok bevonásával.
A többéves munkaprogram összeállítását megelőzően EU-szintű társadalmi konzultációt is terveznek kérdőíves formában. A tagállami szakértői konzultációra várhatóan tavasszal kerül sor, így a nyár során véglegesített szöveg az Európai Bizottság LIFE Bizottságának 2020. évi ülésén kerülhet elfogadásra.
A jelenlegi LIFE program az EU költségvetésének 0,3%-át jelenti, vagyis önmagában nem elegendő arra, hogy az összes környezeti-éghajlati kihívásunkat megoldja, ugyanakkor tény, hogy ez az egyetlen program az EU-ban, amely dedikáltan a környezet-, természet- és éghajlatvédelemért jött létre, valamint számos más program forrásait is mobilizálja a fenti célok elérése érdekében. A tervezet szerint a 2021-2027-es időszakban 5,4 milliárd euró lenne a program költségvetése, ez 2 milliárdos növekedést jelenthet a jelenlegi költségvetési időszakhoz képest. Az alprogramok száma kettőről négyre nőne az alábbi tervezett költségvetéssel:
- Természet és biodiverzitás (2,15 milliárd euró);
- Körforgásos gazdaság és életminőség (1,35 milliárd euró);
- Az éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás (950 millió euró);
- Tiszta energiára való átállás (1 milliárd euró).
A társfinanszírozás a legtöbb projekt esetében várhatóan max. 60% (egyes természetvédelmi projektek esetében max. 75%, egyes NGO-támogatások esetében max. 70%) lesz. Hagyományos projektek mellett stratégiai projektek megvalósítására is lehetőség nyílik (utóbbi az integrált projektekhez hasonló projekttípus).
A „Természet és biodiverzitás” alprogram fő célkitűzése a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a Natura 2000 hálózat és a priorizált intézkedési tervek megvalósításának támogatása, valamint annak elősegítése, hogy a természetvédelmi és biodiverzitás-megőrzési célkitűzések beépüljenek más szakpolitikákba és finanszírozási programokba, az alábbi tevékenységek révén:
- élőhelyrekonstrukciós projektek Natura 2000 és más természeti értékekben gazdag területeken, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok megőrzése céljából;
- speciális akciók az ágazati integráció elősegítése céljából;
- kisléptékű projektek, különösen a tengerentúli országokban és területeken, valamint a legkülső régiókban.
A tervezett „Körforgásos gazdaság és életminőség” alprogram fő fókusza a környezet minőségének védelme és javítása, valamint a körforgásos gazdaságra való áttérés elősegítése:
- A piaci szereplők ösztönzése az új üzleti lehetőségek tesztelésében, megkönnyítve a fogyasztók hozzáférését a fenntartható termékekhez és szolgáltatásokhoz;
- Piacközeli megoldások és technológiák;
- Levegőminőség-védelmet, vízgazdálkodást, hulladékgazdálkodást, valamint ezeken túlmenően a körforgásos gazdaságot célzó integrált projektek kiemelt támogatása,
- A fogyasztói magatartás megváltoztatása, tudatosságnövelés.
Az alprogram magában foglalná a következő pályázható környezetvédelmi témaköröket: körforgásos gazdaság, zaj, levegőminőség, vegyi anyagok, ipari balesetek, tengerek, vízpart menedzsment, talajvédelem, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás és városi környezet.
A jövőbeni, „Az éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás” alprogram fő célkitűzése a Párizsi Megállapodás alábbi céljainak EU-oldalról történő hatékony végrehajtása, ill. az ehhez történő hozzájárulás lesz:
- Kibocsátás-csökkentés (különös tekintettel az EU NDC-kben vállalt célokra);
- Alkalmazkodás (adaptációs kapacitás és ellenállóképesség erősítése, sérülékenység csökkentése);
- Átláthatóság és elszámoltathatóság;
- Szolidaritás és támogatás a fejlődőknek (pénzügyi, technológiai, kapacitásépítési - cél: évi 100 milliárd dollár).
Kiemelt célja lesz az alprogramnak emellett az EU hosszú távú kibocsátás-csökkentési stratégiájának (“Clean Planet for All”) hatékony végrehajtása, és a klímasemlegesség elérése 2050-re.
Mind a környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási projektek (jelenlegi GIE és GIC projektek) nem lesznek hivatalosan, ugyanakkor a tervek szerint az irányítási-tájékoztatási fókuszú projektek is támogathatóak lesznek az alprogramok keretében. Itt a potenciális projekttémák például az olyan multi-stakeholder együttműködések lehetnek, amelyek az Európai Zöld Megállapodás létrejöttét támogathatják: közjogi szervek, régiók, helyi közösségek, civil társadalom, ipar és ifjúság együttműködése az Európai Zöld Megállapodást támogatandó.
„A tiszta energiára való átállás” alprogram fő célkitűzése az EU energiahatékonysági és megújuló energiákkal kapcsolatos célkitűzéseihez való hozzájárulás; különösen az alábbi részterületeken:
- Jogi-adminisztratív háttér kiépítése a zöld átálláshoz;
- Új fenntartható technológiai megoldások, szolgáltatások és üzleti modellek kialakítása;
- Új finanszírozási megoldások létrehozása és/vagy mobilizálása;
- Helyi, regionális és magánbefektetések ösztönzése;
- A fogyasztói magatartás megváltoztatása, tudatosságnövelés.