Az Európai Bizottság kiértékeli a nemzeti energia- és klímaterveket
Az Európai Bizottság elfogadta az energiaunió helyzetéről szóló 2020. évi jelentést és számos hozzá kapcsolódó dokumentumot, amelyek az uniós energiapolitika különféle vetületeit vizsgálják. Az idei – vagyis az európai zöld megállapodás elfogadása óta az első – jelentés az energiauniónak a hosszú távú uniós éghajlat-politikai célok elérésében játszott szerepére összpontosít.
A 27 nemzeti energia- és klímaterv egyedi értékelései az egyes tagállamoknak a 2030-ig teljesítendő éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések irányába tett lépéseit és törekvéseit elemzik. Az átfogó értékelés fontos üzenete, hogy a tagállamok képesek elérni ezeket a célokat, és többnyire jól haladnak a megvalósításuk felé. A jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy az energiaunió hozzá tud járulni az EU-nak a Covid19 okozta gazdasági válságból való kilábalásához. Az energiaunió eddig ellenállónak bizonyult a világjárvány miatt az energiarendszereinkre és az energiaipari dolgozókra háruló nehézségekkel szemben.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az energiaágazat meghatározó szerepet játszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az európai zöld megállapodás gyakorlati megvalósításában. Az energiaunió helyzetéről szóló mai jelentés tartalmazza eddigi eredményeinket, valamint az előttünk álló kihívásokat és lehetőségeket is. Az általunk bevezetett reformok és beruházások remélhetőleg ösztönzőleg hatnak a gazdaság ún. zöld helyreállítására, és megfelelő pályára állítanak minket ahhoz, hogy 2050-re klímasemlegessé váljunk.”
Kadri Simson energiaügyi biztos pedig így fogalmazott: „A nemzeti energia- és klímatervek fontos elemei a zöld és méltányos átmenetet segítő szakpolitikák és beruházások megtervezése céljából a tagállamokkal együtt végzett munkának. Most elérkezett az idő, hogy ezeket a terveket megvalósítsuk, és a Covid19 okozta válságból való kilábalásunkhoz használjuk, új munkahelyeket és versenyképesebb energiauniót teremtve.”
A jelentés az energiaunió öt különböző vetületét vizsgálja: a dekarbonizációt (a megújuló energiaforrásokat is beleértve), az energiahatékonyságot, az energiabiztonságot, a belső energiapiacot, valamint a kutatás, az innováció és a versenyképesség témáját. A jelentés iránymutatással szolgál a nemzeti energia- és klímatervek gyors végrehajtásához, valamint ahhoz, hogy az energetikai beruházások és reformok miként adhatnak lendületet az uniós gazdaság helyreállításához. Kiemeli, hogy a NextGenerationEU helyreállítási terv számos kiemelt finanszírozási program révén nyújthat támogatást a tagállamoknak.
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés mellé idén először egy elemzés is készült az energiatámogatásokról. E dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy jobb adatokra van szükség e támogatásokról, és hogy erőteljesebben kellene csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok termelését és fogyasztását ösztönző energiatámogatásokat. A mai napon egy jelentés is napvilágot látott a tiszta energiák versenyképességéről, amelyből megtudhatjuk, hogy az uniós ipar sikeresen megragadta a tiszta energiákra való átállásban rejlő lehetőségeket. Az ágazat a hozzáadott érték, a munka termelékenysége és a foglalkoztatás bővítése tekintetében is maga mögé utasítja a hagyományos energiatechnológiákat. A Bizottság emellett eredményjelentéseket fogadott el a belső energiapiacról, az energiaárakról és -költségekről, az energiahatékonyságról, valamint a megújuló energiáról.
Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye
Bővebben: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_1837