Az energiaunió helyzete 2021-ig: A megújuló energiaforrások lekörözték a fosszilis tüzelőanyagokat az EU fő energiaforrásaként

A Bizottság elfogadta az energiaunió helyzetéről szóló 2021. évi jelentését, amelyben számba veszi a tiszta energiára való átállás terén az EU által elért eredményeket – közel két évvel az európai zöld megállapodás elindítása után. Bár számos biztató tendencia létezik, nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség azon cél eléréséhez, hogy 2030-ra a nettó kibocsátás legalább 55%-kal csökkenjen, 2050-ra pedig megvalósuljon a klímasemlegesség, és a jövő évben gondosan elemezni kell az adatokat a Covid utáni hosszabb távú tendenciák feltérképezéséhez.

A jelentésből kiderül, hogy a megújuló energiaforrások 2020-ban első alkalommal megelőzték az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagokat. Az előbbiekből a villamos energia 38%-át, a fosszilis tüzelőanyagokból pedig annak 37%-át állítják elő. Eddig 9 uniós tagállam már fokozatosan kivezette a szenet, 13 másik tagállam elkötelezte magát egy kivezetési határidő mellett, 4 pedig mérlegeli a lehetséges ütemtervet. 2019-hez képest az EU-27 üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2020-ban csaknem 10%-kal csökkent. E példátlan csökkenés a Covid19-világjárványnak köszönhető, és az 1990-es szinthez képest összességében 31%-os kibocsátáscsökkenést eredményezett.

A primerenergia-fogyasztás 1,9%-kal, a végsőenergia-fogyasztás pedig 0,6%-kal csökkent tavaly. Azonban mindkét számadat meghaladja a 2020-as és 2030-as uniós célok eléréséhez szükséges pályát, tehát mind tagállami, mind uniós szinten további erőfeszítéseket kell tenni e kérdés kezelésére. A fosszilis tüzelőanyagok támogatása 2020-ban enyhén csökkent a teljes energiafogyasztás csökkenése miatt. A megújuló energia és az energiahatékonyság támogatása egyaránt nőtt 2020-ban.

Az idei jelentés közzétételére az Európa-szerte és világszerte tapasztalható energiaár-emelkedéssel összefüggésben kerül sor, amely mögött nagyrészt a növekvő gázárak állnak. Bár ez a helyzet várhatóan átmeneti lesz, rávilágít az EU energiaimporttól való függőségére, amely az utóbbi 30 év alatt soha nem volt ilyen nagy, valamint a tiszta energiára való átállás fontosságára az EU energiabiztonságának növelése szempontjából. A legfrissebb adatok szerint az energiaszegénység az EU-ban csaknem 31 millió embert érint, és ez a probléma a Covid19 okozta gazdasági kihívások és a jelenlegi árhelyzet fényében továbbra is kiemelt figyelmet igényel. A Bizottság ezért az energiaárakról szóló legutóbbi közleményében nagy hangsúlyt fektetett a kiszolgáltatott fogyasztók védelmére.

Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés elemzi, hogy a Covid19-világjárvány milyen hatást gyakorolt az energia- és éghajlat-politikára az elmúlt évben, és bemutatja a dekarbonizációra irányuló uniós erőfeszítések terén elért jelentős jogalkotási eredményeket. Tudomásul veszi továbbá az annak biztosítására irányuló politikai erőfeszítéseket, hogy a Covid utáni helyreállítási programok minden eddiginél nagyobb mértékben tükrözzék éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinket.

Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés az energiaunió öt pillérét elemzi:

a dekarbonizáció felgyorsítása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) és a megújuló energiaforrásokon keresztül központi helyet foglal el;
az energiahatékonyság növelése;
az energiabiztonság és -védelem fokozása;
a belső piac megszilárdítása;
kutatás, innováció és versenyképesség.

Meghatározza továbbá az európai zöld megállapodás megvalósításának jövőbeli kiemelt területeit. A fő jelentést öt egymással összefüggő jelentés kíséri.

Melléklet – Energiatámogatások az Unióban: a fosszilis tüzelőanyagok támogatása 2020-ban csökkent, elsősorban a Covid19-világjárvány közepette visszaeső energiaigény miatt, ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása a jövőben is csökkenjen az EU-ban, elkerülve a támogatások fellendülését az általános gazdasági fellendülés és az energiakereslet növekedése közepette.
A tisztaenergia-technológiák versenyképessége terén elért haladásról szóló jelentés értékeli a tisztaenergia-ökoszisztémát, a kutatástól és az innovációtól a bevezetésig. Az előrehaladást kulcsfontosságú versenyképességi mutatók alapján méri fel. A jelentés azt mutatja, hogy bár az EU továbbra is élen jár a tiszta energiára irányuló kutatásban, további erőfeszítésekre van szükség a K+I beruházások növelése, valamint az innováció és a piac közötti szakadék áthidalása érdekében.
„Az európai éghajlat-politikai fellépés felgyorsítása a zöld, méltányos és virágzó jövő érdekében” című éghajlat-politikai eredményjelentés ismerteti az EU és tagállamai által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseik elérése terén elért eredményeket, és beszámol az uniós éghajlat-politika legújabb fejleményeiről. A jelentés a tagállamok által az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló uniós rendelet alapján benyújtott adatokon alapul.
A szén-dioxid-piacról szóló jelentés ismerteti az európai szén-dioxid-piac működésének alakulását, ideértve az árverések végrehajtását, az ingyenes kiosztást, a hitelesített kibocsátásokat, a kínálat és a kereslet egyensúlyát, a piac felügyeletét, valamint az EU ETS infrastruktúráját és megfelelőségét.
Az üzemanyag-minőségről szóló jelentés tájékoztatást nyújt a közúti közlekedésben használt üzemanyagok ÜHG-intenzitásának csökkentése terén elért eredményekről, valamint az EU-ban forgalmazott üzemanyagok minőségéről és összetételéről. A jelentés összefoglalja a tagállamok által az üzemanyagok minőségéről szóló irányelv 7a. cikke és 8. cikkének (3) bekezdése alapján bejelentett helyzetet.