Az élőhelyek visszaállítása természetes állapotukba Európa biológiai sokféleségéért
Világszerte a vadon élő fajok száma mindössze 40 év alatt 60% -kal csökkent, egymilliót fenyeget a kihalás veszélye.
Az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája az európai zöld megállapodás alapvető alkotóeleme. A stratégia célja az EU által védett fajok és élőhelyek védelme, valamint a sérült ökoszisztémák helyreállítása. A Rewilding Europe az EU biológiai sokféleségének fokozására is törekszik, ám új megközelítést alkalmaz: a nonprofit szervezet a természet gyógyítására összpontosít. Frans Schepers alapító és ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy céljuk, hogy Európában minél több helyet állíthassanak vissza a természetes állapotába.
"Az egész 2009-ben kezdődött, amikor egy vadonatúj Európa elképzeléseit mutattuk be egy magas szintű konferencián, amelyen park-igazgatók, civil szervezetek és törvényhozók vettek részt. 20 jelölést kaptunk azokról a területekről, amelyeket Európa-szerte újratervezhetnénk. Megvizsgáltuk a legígéretesebb ötleteket, és 2011-ben megszületett a Rewilding Europe. Ma Bulgáriában, Horvátországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában és Svédországban nyolc nagy megújítási területünk van, és még több van folyamatban.
Teret teremtünk az olyan természetes folyamatokhoz, mint az erdő megújulása és a szabadon folyó folyók, amelyek hozzájárulnak Európa biológiai sokféleségének megőrzéséhez."
Lehetséges a vadon Európában?
Azt mondanám, hogy az újjáépítés nem pusztán a vadon létrehozásáról szól. Arról szól, hogy a természet egy skálájával feljebb haladunk - minden lépést haladásnak tekintünk. A kertben is lehetséges a vadon, ha a betonlapokat virágra cserélik. Ugyanakkor az újjáépítés is nagyszabású lehet - az ökoszisztémák és az élelmiszerláncok helyreállítása erre két példa.
Mi az emberek véleménye erről?
Az emberek egyre jobban megismerik a vadont. Egy nemrégiben Hollandiában készített felmérés szerint az emberek 57% -a szeretné, hogy a farkasok visszatérjenek - ez a szám a 2012. évi 45% -ról emelkedett.
A városokban élő emberek nyitottabbak a vadon élő állatok iránt. Azok, akik a városi területekre költöztek tanulni vagy dolgozni, most visszatérnek - nem gazdálkodókként, hanem fiatal szakemberekként, akik készen állnak a társaságok alapítására. Ez új életet teremt a népesség csökkenése által sújtott területeken.
A Covid-19 világjárvány esetén sokan kezdjük újra felfedezni a természetet. Reméljük, hogy ez a környezetünk újonnan felfedezett elismerése tartósan megmarad.
Hasznos lehet a „vad Európa” a gazdaságunk és az egészségünk számára?
Igen, feltétlenül. Európában olyan sok faj van, amelyet az emberek szívesen látnának, például hódok, sasok, farkasok és medvék. De nem érinti ezeket a „vad erőforrásokat”, hogy jövedelmet és munkahelyeket teremtsenek. Ezért azt akarjuk, hogy a magánszektor hozzon létre fenntartható üzleti modelleket a vadonban.
Mindannyian tudjuk, hogy a természetnek óriási pozitív hatása van az egészségünkre és a jólétünkre. Európa öregedő népességével például a biztosítótársaságoknak a költségek és a kárigények csökkentése érdekében el kellene kezdeniük a természeti gyógyulást. A természet szabad, és nekünk is törődnünk kell vele - ugyanúgy, ahogy ő vigyáz ránk.
Hogyan vettek részt a LIFE programban?
Tisztában voltunk a finanszírozási lehetőségekkel, ezért úgy döntöttünk, hogy jelentkezünk, és most több projektünk is fut. Példa erre a LIFE RE-Bison, amely újjáéleszti az európai bölény szabadon barangoló populációit a déli Kárpátokban. A másik LIFE Vultures, amely a fekete és a griffon keselyű védelmére koncentrál a Rhodope hegységben. A Pelican Way of LIFE projekt a rendkívül kiszolgáltatott és ikonikus dalmát pelikán populáció számának növelését célozzat. Ezenkívül a GrazeLIFE projektünk különféle legeltetési gazdálkodási modelleket elemez, hogy megakadályozzuk a tüzeket, fokozzuk a biodiverzitást és javítsuk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
Mi a véleménye a közelmúltbeli EU 2030-as biodiverzitási stratégiáról?
Azt hiszem, hogy a céljai elég ambiciózusok. A sikere azonban függ attól, hogyan ültetik át a gyakorlatba. Szeretnék elmozdulni az intenzíven kezelt földterületről a természetes folyamatok felé. És nem csak a fák ültetéséről vagy a zöldítésről szól. Meg kell védenünk és vissza kell állítanunk a tőzeges területeinket, a zöld hálózatainkat, az erdőket és a természetes területeinket. Ez valóban elősegíti a biodiverzitás növelését és az ökoszisztémáink védelmét.
Forrás: https://ec.europa.eu/easme/en/news/how-rewilding-could-help-restore-europe-s-biodiversity