A környezetszennyezés és a klímaváltozás elleni fellépés javítani fogja az európai lakosság egészségét

Európában a lég- és zajszennyezés, a klímaváltozás hatásai, mint például a hőhullámok, valamint a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség mind egészségügyi problémákhoz vezetnek. A rossz minőségű környezet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által ma kiadott, átfogó egészségügyi és környezeti felmérés szerint a halálozások 13%-áért felelős.

Az európai lakosság egészségének és jóllétének javítása jelenleg fontosabb, mint valaha, és a hangsúly pillanatnyilag a Covid-19 világjárványra helyeződik. A világjárvány tökéletesen példázza a környezet, a szociális rendszereink és az egészségünk közötti összetett kapcsolatokat.

Az EEA „Egészséges környezet, egészséges életek: a környezet hatása az egészségre és jóllétre Európában” című jelentése szerint Európában a betegségek által jelentett teher jelentős része az emberi tevékenységekből származó környezetszennyezés eredménye. Az Egészségügyi Világszervezet elhalálozási okokra és betegségekre vonatkozó adataira nagymértékben támaszkodó jelentésben kiemelik, hogy az európai környezet minősége kulcsszerepet játszik egészségünk és jóllétünk meghatározásában. A jelentés bemutatja, milyen módon befolyásolja Európa területén a hátrányos társadalmi helyzet, az egészségtelen viselkedésformák és a demográfiai változások a környezet egészségét, amely mindig a legsérülékenyebb csoportokat sújtja a legjobban.

„Egyértelmű összefüggés van a környezet és a népesség egészségi állapota között. Mindannyiunknak meg kell értenünk: azzal, hogy vigyázunk a bolygónkra, nemcsak az ökoszisztémákat, hanem életeket is mentünk, különösen a legsérülékenyebbekét. Az Európai Unió elkötelezett e megközelítés irányába, és az új biodiverzitási stratégián, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terven, valamint más, a közeljövőben bevezetésre kerülő kezdeményezéseken keresztül egy ellenállóbb és egészségesebb Európát építünk, nem csupán az európai polgárok számára” – nyilatkozta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

„A Covid-19 egy újabb figyelmeztetés, amely akut módon tudatosítja az ökoszisztémáink és egészségünk közötti kapcsolatokat, valamint hogy szembe kell néznünk a tényekkel: az életmódunk, a fogyasztási és termelési szokásaink romboló hatásúak a környezetre nézve, és hátrányosan befolyásolják saját egészségünket is. A fenntartható és egészséges élelmiszereket biztosító „termelőtől a fogyasztóig” stratégiától kezdve egészen a rák elleni küzdelemre irányuló jövőbeli európai tervig határozottan elköteleződtünk lakosságunk és a bolygó egészségének védelme irányába” – közölte Stella Kyriakides, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

„Bár Európában látunk előrelépéseket a környezet szempontjából, és egyértelmű hangsúly van a fenntartható jövőt célzó zöld megállapodáson, a jelentés utal arra, hogy erőteljes fellépésre van szükség a társadalom legsérülékenyebb csoportjainak védelme érdekében, hiszen a szegénység sokszor rossz környezeti életfeltételekkel és rossz egészségi állapottal párosul. A befogadóbb és fenntarthatóbb Európa felé tartó integrált megközelítésnek ezen összefüggésekkel is foglalkoznia kell” – jelentette ki Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

Legfontosabb megállapítások

• A légszennyezés továbbra is az első számú egészségügyi kockázat Európában: az EU területén évente 400 000 korai halálesetért tehető felelőssé. A második helyen a zajszennyezés áll, amely 12 000 korai halálesethez járul hozzá, ezt pedig a klímaváltozás jelentette hatások, elsősorban a hőhullámok követik.
• A szennyezés és a klímaváltozás jelentette teher Európa-szerte más és más mértékű, egyértelmű különbségekkel az Európa nyugati és keleti részén elhelyezkedő országok között. Az országban bekövetkező halálesetek közül a legnagyobb arányban (27%) Bosznia-Hercegovinában tehető felelőssé a környezet, míg a legalacsonyabb arányban Izlandon és Norvégiában (9%).
• A hátrányos társadalmi helyzetű közösségeket többnyire három teher is sújtja: a szegénység, a rossz minőségű környezet és a rossz egészségi állapot. A rosszabb helyzetű közösségek sok esetben nagyobb szennyezésnek és zajnak, valamint magasabb hőmérsékleteknek vannak kitéve, a már meglévő alapbetegségek pedig fokozzák a környezeti egészségügyi veszélyekkel szembeni érzékenységet. Célzott intézkedéseket kell tennünk a legsérülékenyebb csoportok környezeti feltételeinek javítása érdekében Európában.
• Az emberek egyszerre több kockázatnak is ki vannak téve, mint például a levegő-, víz- és zajszennyezés, illetve vegyi anyagok, amely hatások összegződnek és bizonyos esetekben egyesült erővel fejtenek ki egészségügyi hatást. Az európai városok különösen ki vannak téve ezen többélű fenyegetéseknek, ráadásul ezeken a helyeken kevésbé hozzáférhetők zöld és kék területek.
• Jelenleg is folynak kutatások az aktuális Covid-19 világjárvány és a környezeti dimenziók közötti kapcsolatok feltárása érdekében. A Covid-19-et okozó vírusról úgy vélik, állatokról terjedt át emberre, amely az egyre nagyobb mértékű fogyasztás által természeti rendszereinkre gyakorolt nyomás előre nem látott következménye. A Covid-19 közösségekre gyakorolt hatását tekintve a korai bizonyítékok arra utalnak, hogy a légszennyezés és a szegénység lehetségesen összefügg a magasabb halálozási aránnyal. A jelentésben foglalt kezdeti értékelés szerint további kutatások szükségesek ezen kölcsönhatások tisztázásához.

A jobban integrált politikák, valamint a zöld és kék területek növelése a megoldás elengedhetetlen elemei

A jelentés hangsúlyozza, hogy a környezeti kockázatok kezelése, a leginkább sérülékeny csoportok védelme érdekében, valamint ahhoz, hogy teljes mértékben felismerjük, milyen előnyöket nyújt a természet egészségünk és jóllétünk támogatására, integrált megközelítést kell alkalmaznunk a környezeti és egészségügyi politikák terén.

A természet egészsége kulcsfontosságú a lakosság egészségének biztosításához, a betegségek csökkentéséhez, valamint a jó egészségi állapot és jóllét elősegítéséhez. A zöld megoldások háromszorosan is előnyösek: az egészség, a társadalom és a környezet szempontjából. A városi területeken található, minőségi zöld és kék területek elősegítik az egészséget és jóllétet, teret biztosítanak a testmozgáshoz, kikapcsoláshoz és társadalmi integrációhoz, a legnagyobb előnyt a szegény közösségek számára jelentve. A zöld és kék területek hűtik a várost a hőhullámok idején, csökkentik az áradások vízszintjét, mérséklik a zajszennyezést és támogatják az urbanizált területek biológiai sokféleségét. A Covid-19 világjárvány alatt sokan észrevételezték, hogy az emberek újraértékelték a zöld és kék területek látogatásának mentális egészségre és jóllétre gyakorolt előnyeit, különösen a városi területeken.

Az EU-n belül az európai zöld megállapodás alapvető változást képvisel az európai politikai programok irányának kijelölésében, valamint fenntartható és befogadó stratégiát határoz meg az emberek egészségének és életminőségének javítására, a környezet védelmére, senkit sem hátrahagyva.

Forrás: az Európai Bizottság sajtóközleménye

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_20_1571